Most az egyszer sikerült olyan sós süteményt kiválasztani próba szempontjából, ami senkinek sem ízlett, még nekem se. Ugye írtam tegnap, hogy fokhagymás-túrós pogácsát csinálok, és hát a végeredmény nem lett valami nagyon élvezhető. A sütőnk is rosszalkodik, mert csóri tésztának csak az alja sül, teteje meg olyan sápadt lesz, hogy csuda. Így még csak gusztának se mondható. Ja, de mit hazudok? Mert szomszédnéninek vittem át kóstolót, és ő azt mondta finom, ő volt az egyetlen (és ennek örülök), hogy végre valaki azt mondta, hogy fogyasztható állapotú étel. Fényképet nem mutatnék, ha nem baj. Ne akarjátok látni =) 


Aztán Jó reggelt mindenkinek, így 9:10-kor. Egy fél órája keltem arra, hogy a szomszédban fúrnak faragnak, és még ráadásul drága szép papagájom is beindította magát. 🙂 Kellett emlegetnem, most meg hajtja a nevét, hogy Rita. Ezért imádom. 🙂 


Akkor hogy most is legyen egy kis plusz, FILMAJÁNLÓ!

Kedvenc a sok közül a “Séta a múltba” című film. Egy beteg lányról szól, aki nagyon okos, és nagyon segítőkész mindenkivel szemben. A másik főszereplő egy vagány gyereknek mondható helyes srác,aki nem bír magával, és balhézik a barátokkal. Aztán ez a két fiatal, egy büntetés alkalmával (de csak a fiúnak büntetés) megismerkednek egymással, és innentől kezdve egy álom az egész, számukra. Olyan gyorsan rohan az idő, hogy azon kapják magukat, fülig szerelmesek egymásba, de sok megpróbáltatáson kell átmenniük, mivel ezt sok mindenki nem nézi jó szemmel. Fogalmazhatnék úgy is, hogy szinte senki. Egy gyönyörű film, csak ajánlani tudom mindenkinek, aki egy jót akar sírni. Én sokszor végigsírtam már, körülbelül vagy ötször láttam, de mindig sikerült kiváltania belőlem az érzelmeket. Megosztom veletek a betétdalát a filmnek. A mi szalagavatónkon erre volt a keringő! 🙂

Jó filmezést annak, aki bemeri vállalni ezt a sírós csodát a mai napra.

Pusz: Iluss♥