A mai nap egészen jól telt, reggelre már kicsit jobban éreztem magam, de még éreztem, hogy fáj. Azért még kocsikáztam mellé, voltam boltba, nagyit elfuvaroztam a cukrászdába, ahova már nem mehettem be, mivel nekem lesz a meglepetés szerdára. Nagyon kíváncsi vagyok, milyen lesz a tortám. Ízben csakis Eszterházy, mert az a legjobb, a legtökéletesebb, és a legfinomabb, ami létezik. Bár kinek a pap, kinek a papné, ahogy a mondás tartja.
Aztán hazajöttem, és lepihentem, mert éreztem, hogy egyre jobban fáj a hátam. Pihenés közben megnéztem a “Bébisintér” című filmet, ami nagyon tetszett, ajánlom mindenkinek. Maga a film egy egyszerű vígjáték, de nem gondoltam volna, hogy egy gyerekekkel teli film (na jó csak három gyerek) ilyen jó tud lenni. Lényegében egy srácról szól, aki lassan a csőd szélén áll, mivel kirúgták az egyetemről, elváltak a szülei, se pénze, se munkája. Aztán egy nap megpróbálja helyettesíteni az anyját a bébiszitterkedésben, és próbálja a legjobb teljesítményt nyújtani, de ez igencsak nem sikerül neki. A gyerekek se szeretik a képét a srácnak, és a srác se bírja először a gyerekeket. Van egy hisztis kislány, aki menő celebnek képzeli magát, és sok sminket használ. Van egy önbizalom hiányos 13 éves fiú, aki pszichológushoz jár, és van egy (azt hiszem) spanyol örökbefogadott kis srác, akinek mániája, hogy mindenhol felrobbantsa a WC-t 🙂 Nehéz esetek, de a végére minden jó lesz. És ezek még csak a kisebbik gondok. Ezután jön a java 😀
Jó filmezést! 🙂

Iluss♥