Tudom, hogy több, mint egy hete nem írtam nektek, és őszintén sajnálom. Itt voltak a rokonok, és hát a rokonokkal törődni kell, próbáltam szórakoztatni őket. A napjaink hosszú beszélgetésekkel, kulináris élményekkel, és rengeteg kártyázással teltek. Na és persze Scrabble-t meg Gazdálkodj okosan!-t játszottunk. Előbbiben egyszer sem nyertem, mert a 15 éves unokatesóm lealázott benne, és mindig csak második voltam, míg utóbbiban egyszer mellém állt a szerencse, és sikerült nekem berendezni leghamarabb a házat. 😀 Visszatértem egy kicsit a gyerekkoromba, nagyon jó volt. Igazán tetszett.
Aztán voltunk a helyi strandon, végre már én is kijutottam ebben az évben egyszer a strandra. Szereztem egy kis színt magamnak, végre nem szégyell a nap, ha kilépek az utcára. Ugye a strandolás egész nap az igazi, legalábbis nekem, nyitástól zárásig. 🙂 Alig jöttem ki a vízből, labdáztunk, hülyéskedtünk, fagyiztunk, ettünk, ittunk (persze nem alkoholt), és mulattunk. A nap végére igen csak kiszívott a víz, és eléggé elfáradtam. Másnap viszont sok teendő várt rám, ugyanis minél hamarabb el kellett intézni a kollégiumi elhelyezéssel kapcsolatos papírokat. Szaladgáltam az okmányiroda és a posta között. Legalább mozgalmasan telt a nap. Hazafele tartva betértem a lottózóba, és puttóztam egyet. Igazából sose nyerek, de most egy kis szerencse nekem is jutott. Nyertem 800 Ft-ot! 😀 Nagyon megörültem neki, bár kicsit többnek még jobban örültem volna. De a mondás is azt mondja, hogy ” Aki a kicsit nem becsüli, a nagyot nem érdemli! “. És én megbecsülöm. Örültem, hogy végre én is nyertem már egy keveset. Apropó nyerés… Visszatérve a strandra. Krémkönnyűt ettünk, és két pálcikán az volt, hogy nyertünk még egy jégkrémet. Ám de, a boltban közölték velem, hogy a promóció lejárt…és így nem tudtam beváltani… De akkor minek reklámozzák, hogy még be lehet váltani? És miért van még akkor ki plakátolva a boltban? Nem értem, de mindegy is. Két jégkrémért nem verem ki a hisztit 🙂
A következő pár napban filmes délutánokat tartottunk, a rokonok általában horrort néztek, amit én nem szeretek, és nem csatlakoztam hozzájuk. Nézzék csak nyugodtan a véres szörnyes izét, ha nekik az esik jól 😀 Amikor másodszorra elmentek a strandra (én nem tudtam most menni velük) akkor néztem egy filmet magam.
Forgalmas hét!
Egy romantikus drámáról fogok most nektek beszélni. Először azt hittem, hogy nem fog tetszeni, mivel sok negatívumot hallottam a film felől, ezért is halogattam ilyen sokáig azt, hogy megnézzem. Ám de rászántam magam, és kényelmesen elhelyezkedve nekiláttam. Az éveket feldolgozva mutatja be két fiatal életét. Hogy ismerkednek meg, miként élik át az élet megpróbáltatásait, és válnak igazi felelősségteljes felnőtté. A történet 1988-ban kezdődik amikor sikerül lediplomázniuk, és végre beléphetnek a nagy betűs ÉLETBE. A barátságból a sok-sok év alatt, sikerül egymásra találniuk a szerelemben is, de addig sok megpróbáltatás vár még rájuk. Rögös az út a számukra. A történet minden év július 15.-ét dolgozza fel, ugyanis ekkor ismerkedtek meg először, és majd sok-sok év múlva ezen a napon is látják egymást utoljára. Igazi mesébe illő történet is lehetne, ha boldogan élnek, míg meg nem haltak lett volna a vége. De ez sajnos nem így lett.
Jó filmezést kívánok nektek hozzá! 🙂 Érdemes megnézni, és még talán pityeregni is szabad rajta, én is azt tettem.
További szép napot kívánok mindenkinek! 🙂
Iluss♥
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: